Текст песни Dalriada - Amit ad az ég (Álmos búcsúja)

Текст:

Ülj le mellénk, ülj a tűzhöz, táltos szívű, jó öreg, beszéld el idők folyását, meséld el az életed. "A végtelen róna szívében volt az én szülőhazám, sólyom jötte jelezte sorsom, puszta felnevelő dajkám." Szólt a rege még nagy csatákról, napszállatra, tengernél, gyúlt a kolostor, égett város, patakokban folyt el a vér. "Bősz sasok tépték a húsunk, űzött hajszolt förgeteg, vérbe borult szép pusztaságunk, tűz nyelt régi életet." Elindultunk messzi nyugatra, harcos, gyermek, ősz öreg, Örökségünk volt - ez ország, kezdeni itt új életet. "Utolsó éj, reggel indul hadjáratra nagy sereg, vér jogán szerezni hegyeket, zöld legelőt, dús földeket." Amit ad az ég, én szívvel várom, új világ nem ér már el, sorsomat beteljesítettem, békével megyek el. Jó atyánk, ősz Álmos kérlek, jöjj velünk, ködlő hegyen át, zöld mezőn, kék ég alatt végleg leltünk új hazát.

;