Dalriada - Komámasszon

Az uramnak ördög bújt a bocskorába, Három hete hogy iszik a korcsmába’, Haza-haza jövöget, engem jól megvereget, Komámasszony, Haza-haza jövöget, engem jól megvereget, Komámasszony. Komámasszony, meg ne mondja az uramnak, Hogy eladtam a zabomat a bírónak, Ha megtudja, jól megver, jóllesz nékem jó regvel, Komámasszony, Ha megtudja, jól megver, jóllesz nékem jó regvel, Komámasszony Komámasszony, meg ne mondja az uramnak, Hogy eladtam a kakasom a tyúkásznak! Majd azt mondom nékije, hogy a róka elvitte, Komámasszony, Majd azt mondom nékije, hogy a róka elvitte, Komámasszony Komámasszony, szaladjunk le a pincébe, Üljünk fel a boroshordó tetejére, Fúrjuk ki az oldalát, mind igyuk a bor javát, Komámasszony, Fúrjuk ki az oldalát, csapjunk mi egy figurát, Komámasszony. Ki a szőlőt megkapálta, jó bor van a poharába, Ki a szőlőt nem kapálta, folyik is érte a nyála, Ej, haj, igyunk hát reája úgy is elnyel a sír szája, Ott lesz megfáradt testünknek pintes hordó nyugovása. Ki a borát meg nem issza, nincs annak mennybe jussa, Ki a borát mind megissza, Szent Péter szószólója. Ej, haj, igyunk hát reája, úgyis elnyel a sír szája, Ott lesz megfáradt testünknek pintes hordó nyugvása. Ej, haj, igyunk hát reája, úgyis elnyel a sír szája, Ott lesz megfáradt testünknek pintes hordó nyugvása. Ki a szőlőt megkapálta, jó bor van a poharába, Ki a szőlőt nem kapálta, folyik is érte a nyála, Ej, haj, igyunk hát reája úgy is elnyel a sír szája, Ott lesz megfáradt testünknek pintes hordó nyugovása. Ki a borát meg nem issza, nincs annak mennybe jussa, Ki a borát mind megissza, Szent Péter szószólója. Ej, haj, igyunk hát reája, úgyis elnyel a sír szája, Ott lesz megfáradt testünknek pintes hordó nyugvása. Ej, haj, igyunk hát reája, úgyis elnyel a sír szája, Ott lesz megfáradt testünknek pintes hordó nyugvása.