Dalriada - Puszta föld

Hetvenkedve erejével, Tarjagos, bősz főurak, Rimákkal, föld szemetével, Honi méltóság így mulat Igricekkel, regősökkel Övre ezüstös tükörrel, Külhonba forgott szakáccsal, Zeneszóval, muzsikával Öregebbje bortól kába, Fiatalja asszonyt-hajtó, Birtoki mindnek országa, Senkinek fejet nem hajtó Legnagyobb részt hadba se száll, Röhögé csak vérem kardot ,,király, mit főzött most: övé, Vívja meg maga a harcot!" Fényes sereg állt fel mégis Felállt, s magát sánccal zárta Szekértábort láncra kötve, Győzelemre, vagy halálra Erős tábor lett a veszte, Erős tábor, és széthúzás Elmaradottakból új had kitelne, Így veszett vérbe az ország Vérlángban a hajnal ködje, bíbor fénnyel kel a nap Seregeknek út-erődje, honra rontó áradat Az hadak színét találja vérbe fúlva pirkadat, Fuss, király, véled az országnak reménye, védd magad!